xasqtc.com
Nézzünk egy bonyolultabb példát:Határozzuk meg az atomok oxidációs állapotát a molekulákban:Összeállítjuk az oxidációs és redukciós reakciók elektronegyenleteit, és kiegyenlítjük az adott és a kapott elektronok számát:Vigyük át az együtthatókat a főegyenletbe:Egyenlítse ki azon atomok számát, amelyek nem változtatják meg az oxidációs állapotot:Az egyenlet jobb és bal oldalán lévő oxigénatomok számának megszámlálásával megbizonyosodunk arról, hogy az együtthatók helyesen lettek megválasztva. A legfontosabb oxidáló és redukáló szerekAz elemek redox tulajdonságai az atomok elektronhéjának szerkezetétől függenek, és a Mengyelejev periodikus rendszerében elfoglalt helyzetük határozza meg. A külső energiaszinten 1-3 elektront tartalmazó fémek könnyen leadják ezeket, és csak redukáló tulajdonságokat mutatnak. A nemfémek (IV-VII. csoportba tartozó elemek) elektronokat is tudnak adni és elfogadni, így redukáló és oxidáló tulajdonságokat is mutathatnak. Az elem sorszámának növekedésével járó időszakokban az egyszerű anyagok redukáló tulajdonságai gyengülnek, az oxidáló tulajdonságok pedig nőnek.
bizonyos reakciók nem mennek végbe, bár az egyenlet formálisan felírható (CH 4 + 2Cl 2 = CCl 4 + 2H 2) egyenlőségjel: azt fejezi ki, hogy az anyagok egymással maradék nélkül reagálnak nyíl: a reakció során a reaktánsokból termékek képződnek kettős nyíl: a reakció egyensúlyra vezet Néhány gyakorlati tanács a kémiai egyenletek írásához/befejezéséhez: Gondoljuk meg milyen jellegű anyagok reagálnak! A szervetlen vagy a szerves kémia foglalkozhat-e a reakcióval? Oldatban megy-e a reakció? Várható-e, hogy bizonyos anyagok ionjaikra disszociálnak? Van-e lehetőség sav-bázis reakcióra? Változhat-e valamely elem oxidációs száma a reakció során? Van-e jelen erős oxidáló/redukálószer? Egyszerű reakcióegyenletek rendezése Írjunk fel helyes kémiai egyenletet a nitrogén + hidrogén reakcióra! 1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét N 2 + H 2 = NH 3 2N 1N szükség esetén egész molekulát többszörözünk N 2 + H 2 = 2NH 3 2H 6H N2 + 3H2 = 2NH3 Írjunk fel helyes kémiai egyenletet az alumínium+oxigén reakcióra!
Második pont: teljes egyenlet A reakció nem árul el semmit a molekuláris mechanizmusáról, vagyis a lefolyása során molekuláris szinten végbemenő események sorozatáróyütthatók a kémiai reakciók egyenleteibenEgy másik jó példa hogyan kell helyesen elrendezni esély a kémiai reakciók egyenleteiben: Trinitrotoluol (TNT) C 7 H 5 N 3 O 6 erőteljesen egyesül az oxigénnel, H 2 O, CO 2 és N 2 keletkezik. Felírjuk a reakcióegyenletet, amit kiegyenlítünk:C 7 H 5 N 3 O 6 + O 2 → CO 2 + H 2 O + N 2 (5) Könnyebb két TNT molekula alapján felírni a teljes egyenletet, mivel a bal oldalon található páratlan szám hidrogén- és nitrogénatomok, jobb oldalon pedig még:2C 7 H 5 N 3 O 6 + O 2 → CO 2 + H 2 O + N 2 (6) Ekkor világos, hogy 14 szénatomnak, 10 hidrogénatomnak és 6 nitrogénatomnak 14 szén-dioxid molekulává, 5 vízmolekulává és 3 nitrogénmolekulává kell alakulnia:2C 7 H 5 N 3 O 6 + O 2 → 14CO 2 + 5H 2 O + 3N 2 (7) Most mindkét rész azonos számú atomot tartalmaz, kivéve az oxigént. Az egyenlet jobb oldalán található 33 oxigénatomból 12-t az eredeti két TNT-molekula, a maradék 21-et pedig a 10, 5 O 2-molekulának kell ellátnia.
2. feladat: Hány darab kén-dioxid molekula keletkezik 40g kénpor elégetésekor? számítások 3. feladat: Hány mól oxigén szükséges 80g metán tökéletes elégetéséhez? 4. feladat: 40g metán tökéletes elégetésével hány darab CO₂ és H₂O molekula keletkezik összesen?
Fe 3+ + I = Fe 2+ + I 2 Fe rendben, I-t kell egyeztetni 2Fe 3+ +2I =2Fe 2+ +I2 Ellenőrizzük a töltésmérleget! Sok esetben a töltésmérleget csak úgy tudjuk kiegyensúlyozni, ha az oldatban a kémhatástól függően jelen lévő oxóniumionokat (hidrogénionokat) vagy hidroxidionokat felhasználjuk: Ilyenkor figyeljünk arra, hogy az egyenletben ne szerepeljen egyszerre H + és OH.
feladat (csoportoknak). Határozza meg a reakcióban részt vevő egyes kémiai elemek atomjainak számát! 1. Számítsa ki az atomok számát: a) hidrogén: 8NH3, NaOH, 6NaOH, 2NaOH, H3PO4, 2H2SO4, 3H2S04, 8H2SO4; 6) oxigén: C02, 3C02, 2C02, 6CO, H2SO4, 5H2SO4, 4H2S04, HN03. 2. Számítsa ki az atomok számát: a)hidrogén: 1) NaOH + HCl 2) CH4+H20 3) 2Na+H2 b) oxigén: 1) 2CO + 02 2) CO2 + 2H. O. 3) 4NO2 + 2H2O + O2 Algoritmus együtthatók elrendezésére a kémiai reakciók egyenleteiben A1 + O2 → A12O3 A1-1 atom A1-2 O-2 atomok O-3 2. Az elemek között a eltérő szám atomokat a séma bal és jobb oldalán, válassza ki azt, amelynek az atomjai száma nagyobb O-2 atomok a bal oldalon O-3 atomok a jobb oldalon 3. Keresse meg ennek az elemnek az atomjainak legkisebb közös többszörösét (LCM) az egyenlet bal oldalán, és ennek az elemnek az atomjainak számát az egyenlet jobb oldalán LCM = 6 4. Ossza el az LCM-et ennek az elemnek az atomjainak számával az egyenlet bal oldalán, és kapja meg az egyenlet bal oldalán lévő együtthatót 6:2 = 3 Al + 3O 2 →Al O 3 5.
Így lesz 1 mólból meg 1 mólból összesen 1 mól. Még mindig nem tűnik logikusnak a dolog? Képzeld el, hogy mikulás-csomagot kell készíteni. Egy-egy zacskóba egy narancs és egy szem szaloncukor kerül, vagyis:1 narancs + 1 szaloncukor ---> 1 mikulás-csomagTegyük fel, hogy nem egy, hanem 1 mólnyi, azaz 6 • 1023 csomagot kell készíteni. Miután mindegyik zacskóba 1–1 narancs, illetve szaloncukor kerül, 1 mólnyi csomaghoz 1 mólnyi narancs és 1 mólnyi szaloncukor szükséges. Az anyagmennyiségek összeadódnak, vagyis érvényesül a megmaradási törvény, ha nem történik kémiai átalakulás, illetve ha ugyanarról az anyagról van szó: 1 mol oxigénmolekula + 1 mol oxigénmolekula = 2 mol oxigénmolekula! Szénmolekula és oxigénmolekula egyesülése Egy meg egy az néha egy
Az érettségire való készülés jegyében hangsúlyosan tárgyalja a szervetlen reagensek szerves reakciókban játszott szerepét is. Az oldalak alján jegyzetekben motiválónak szánt biológiai és kultúrtörténeti érdekességek olvashatóak.