xasqtc.com
Ide kapcsolódik, hogy az MNB azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kapcsolják. Hasonló módszert már több nyugat-európai országban alkalmaznak (ez jellemzően a korhatár emelkedésével járt). A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát is ajánlják, mert nagyon erősen számítanak a nyugdíjba vonulás előtti utolsó évek béremelései. A helyettesítési ráta az MNB szerint hamarosan elérheti a 94 százalékot, vagyis nem lesz sokkal alacsonyabb a juttatás összege, mint az utolsó fizetésé. Ez nem ösztönöz a munkában maradásra. A nyugdíjszabályok átalakítása a gyerekvállalás támogatását is javíthatja a vitairat szerint. Bár a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, még mindig nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2, 1-es szintet. Lényegében pluszt adnának a nyugdíjrendszerben azoknak, akik gyermeket vállaltak. De javasolják, hogy a kormány orvosolja azt a problémát, hogy a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a három gyermeket felnevelő nők húsz százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.
A 19. század végén, amikor Bismarck az első állami nyugdíjrendszert létrehozta (Poroszországban), a korhatárt 70 évben állapította meg. Aztán ezt előbb a korai nyugdíjazás lehetőségével praktikusan leszállították annyira, hogy az 1920-as évek végén Magyarországon már a "szokásos" 65 évet iktatták törvénybe. A szociáldemokratáknak ez mindjárt egy stabil programpontot adott: követelték ennek leszállítását 60 évre. Paradox módon ezt a követelést végül a Sztójay-kormány fogadta el úgy, hogy ők – a magyar történelemben először – a nőknek is megállapítottak egy külön, ennél alacsonyabb, 55 éves korhatárt. Ez aztán rendszereken átívelően változatlan maradt, még jóval a rendszerváltás utánig is, míg végül meghirdették részben az egységes (uniszex) nyugdíjkorhatárt, részben pedig annak fokozatos 62 évre emelését. Ezt a férfiak a 2000-es évek elejére, a nők pedig a végére értek el – hogy akkor mindjárt a fokozatos 65 évre emelést hirdessék meg, amit idén értünk el. (Nem biztos, hogy ezért volt szilárd a korhatár, de tény, hogy ez jól illeszkedett ahhoz, hogy a szocializmus évtizedei alatt a korábban a nyugat-európai értékekhez hasonlóan növekvő magyar élettartam elkezdett stagnálni, és csak néhány évvel a rendszerváltás után kezdett el újra növekedni. )
Abból indultunk ki, hogy az öregségi és az elırehozott öregségi nyugdíjkorhatár változása csak az öregségi nyugdíjasok népességen belüli arányait érinti. Az alábbi két ábra az -7 év közötti rokkantsági, illetve öregségi nyugdíjasok népességen belüli arányait mutatja. Rokkant nyugdíjasok/népesség (férfiak) 7 4, % 3, % 3, %, %, %, %, %, % 3 4 7 8 9 3 4 7 8 9 7, % - 3 - Öregségi nyugdíjasok/népesség (férfiak) 7 8, % 7, %, %, % 4, % 3, %, %, % 3 4 7 8 9 3 4 7 8 9 7, % Az öregségi korhatár 3, 4 és éves korra történı emelését úgy modellezzük, hogy a meglévı lépcsı -t jobbra toljuk, ezáltal a nyugdíjasok népességen belüli aránya csökken. A továbbiakban a korhatáremelésnek a nyugdíjasok létszámára gyakorolt hatását közvetlenül az egész éves korhatárokra (3, 4, év) számítjuk, a töredékéves korhatárokra vonatkozó értékeket lineáris interpolációval (súlyozással) határozzuk meg. Fontos kérdés még az elırehozott és szabályos korhatár elıtti, illetve közötti években a nyugdíjba vonulási hajlandóság, illetve lehetıség elemzése is.
Az öregségi és a rokkantnyugdíjasok körében egyaránt magas a részmunkaidősök, illetve a rendhagyó munkarendben dolgozók aránya, jelezve azt, hogy az esetek nagy részében ez más, vagy legalább máshogy szerveződő tevékeny- ség, mint a nyugdíjazás előtti volt. Az ötven éven felüli korosztály jövőbeni munkaerőpiaci jelenlétét az öregségi nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabályok, illetve az idő előtti kilépés lehetőségei határozzák meg, és ezek szigorítása egyértelműen e korosztály foglalkoztatottságának növekedése irányába mutatnak. Számolni kell azzal is. hogy növekszik azok száma, akik szakadozott életpályájuk (vagy a fekete foglalkoztatás magas előfordulási aránya lgy) miatt nyugdíjjogosultságot nem szereznek, vagy csak igen alacsony összegű ellátásra számíthatnak, s így idős korukban is kénytelenek dolgozni. A nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés jelenleg döntően nyugdíj melletti foglalkoztatást jelent. Ezt a megoldást nemcsak a személyi jövedelemadó szabályok teszik előnyössé, de a nyugdíj mielőbbi megállapítását ösztönzi a jelenlegi szabályok megváltoztatásától való félelem.
A rendszer fenntartható lenne, ha olyan ütemben állnának be a fiatalok dolgozni, ahogy az idősek nyugdíjba mennek. Ehhez egy szülőképes nőnek 2, 1 gyermeket kellene átlagosan szülnie, jelenleg azonban ez az arány mindössze 1, 3 gyermek Magyarországon. Vagyis, kevesebb gyermek születik, mint ami a fenntartáshoz szükséges, azaz a társadalom gyorsan öregszik. Ezt jól mutatja a KSH által rajzolt interaktív korfa is. Az előrejelzés a Népességtudományi Kutatóintézet 2013-as tanulmányán alapszik, mely a legátfogóbb elemzés a népesség előrejelzést tekintve. A népesség csökkenése e szerint tovább fog folytatódni a jövőben, méghozzá még a közepes becslés szerint is igen gyors ütemben. Magyarország népességének alakulása 1990-2060 között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint Forrás: Népesség előreszámítás A másik dolog, ami nagy szerepet játszik a nyugdíjasok arányának növekedésében az a várható élettartam növekedése. A 2001 és 2017-es időszak alatt a várható élettartam 3, 3 évvel lett hosszabb, ami évente 0, 2 évet jelent, vagyis 10 évente +2 évet átlagosan.
Az így "lyukassá" váló paramétert a korábbi évek trendje szerinti értékkel pótoljuk. A korhatár utáni arányokat szintén eltoljuk. Az elızı módszer alkalmazása 4-es korhatárra KH= szigorított Az elızı módszer alkalmazása -ös korhatárra A "kiinduló 7-es" paraméterekhez tartozó létszámok adják a viszonyítási alapot, ezért annak oszlopában mindenütt áll (és a grafikonon nincs külön ábrázolva), míg a többieknél azt láthatjuk, hogy hány százalékkal térnek el a létszámok. Minden eltérés negatív, mivel valamilyen értelemben szigorúbb feltételeket jelentenek a további paraméterek. eltérés (%) - - -3-4 - - -7-8 -9 - - - -3-4 A sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a kiinduló becsléshez képest 7 8 9 3 4 7 8 9 3 7-es szigorított KH=3 szigorított KH=4 szigorított KH= szigorított - - A grafikon alapján azt mondhatjuk, hogy a korhatár elıtti nyugdíjba vonulás "szigorítása", illetve - év korhatáremelés mindegyike külön-külön -3%-nyi létszámcsökkenést eredményez. Azonban nem mindegyik korhatár tételezhetı fel reálisan az egyes idıszakokban, ezért kivastagítottunk bizonyos intervallumokat a következı táblázatban, annak bemutatására, hogy egy-egy év korhatár-emelésnek a bevezetés szempontjából egyáltalán feltételezhetı idıintervallumokban milyen hatása lehet.
A munkavégzés fő motivációja a jövedelemszerzés volt, mindössze az érintettek 9, 6%-a nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíj melletti munkavállalásnak esetében nem voltak anyagi mozgatórugói. Egyedül a felsőfokú végzettségűeknél volt csak a nem anyagi okból dolgozó nyugdíjasok aránya átlag feletti, de körükben is csak 18, 3%-ot ért el. A ma még dolgozó, vagy aktívan munkát kereső és öregségi nyugdíjban még nem részesülő 992 ezer 50–69 éves 41%-a szeretne nyugdíjasként dolgozni, azaz lényegesen többen, mint ahányuknak erre reális esélye van. Jóllehet nyugdíjba vonuláskor a nők átlagos életkora alacsonyabb a férfi akra jellemzőnél, és ez a különbség még jó ideig fenn is marad, a nők vélhetően háztartási és az unokák körüli teendőik miatt a férfi aknál jóval kisebb arányban szerettek volna a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatár elérése után is dolgozni (45% volt a férfi akra és 37, 9% a nőkre jellemző arány). Az iskolai végzettséggel együtt nő a munkavégzési hajlandóság is, az alapfokú végzettsé- gű foglalkoztatottak 37, 7%-os arányát közel 9 százalékponttal múlja felül a felsőfokú végzettségű- eké.
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. Hogy a későbbiekben emelkedik-e a nyugdíjkorhatár, arra jelenleg nincsenek kormányzati tervek, iránymutatások. Az idei korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer, ezt a nézetet az MNB szakértői is osztják.