xasqtc.com
Eleinte csak a helybéliek tudtak az építkezésről, majd 1934-ben a látogatók előtt is megnyitotta az épület kapuit, s akkor vált országosan ismertté. Kezdetben maga a tulajdonos vezette körbe az érdeklődőket, mesélve a vár létrehozásáról és az egyes szakaszok építésének történetéről. Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás. Bory Jenő volt a tervező-építész, az építésvezető, a pallér és a kőműves is, [4] aki segítőkkel, a hagyomány szerint 40 nyáron keresztül, folyamatosan bővítette, szépítette a várat.
A Bory-vártól az Alba Volán csuklós buszai díjtalanul szállítják áta közönséget a partyra.
A szoba ad helyt a várban rendezett időszakos kiállításoknak is. Vagyóczky szoba időszakos kiállításokkal A hitvesi szeretet kápolnája Lent, az árkádsor középső szárnyának centrumában – egyfajta szándékos szimbólumként, mintegy a várlátogatás végcéljánál – van a "várkápolna", vagyis A hitvesi szeretet kápolnája. Ennek freskódíszes apszisába állította Bory a hitvesi szeretetnek feleségéről mintázott, egész alakos, ülőszobrát. A különös "szentély" elé, mintegy újabb hangsúlyt adva jelentésének, kétfelől a fal mellé helyezte a Csók (1908) szimmetrikusan megkettőzött kompozícióját. A hitvesi szeretet szobra feletti freskó sárga színű hölgyei más híres művészek múzsái (köztük Mona Lisa is), akik az irigységtől sárgák, mert őket nem szeretik annyira, mint Bory Jenő a feleségét. A kápolna Boryné szobrával Képtár Bory Jenő a vár főépületében, az Elefántos udvar fölött, az emeleti szinten építette meg tágas, nagy szobrok mintázására is alkalmas műtermét és a kisebb kiszolgáló helységeket. Mostanra persze ez az egész – bár őrzi eredeti jellegét – elsősorban múzeum, ahol a mester munkái mellett nem egy barátjának, jó nevű kortárs művészeknek a munkáit is megtalálhatjuk.
Ki mondta, hogy csak téglával lehet díszíteni? - kérdezte Bory Jenő 1923-ban, és rendületlenül szelídítette tovább az akkor legmodernebbnek számító anyagot, a vad betont, vasalta, kerekítette boltívvé, kupolává, sőt szoborrá. Egészen olyanra, mint a középkori lovagvárakat. "A Bory vár építészeti formákat és méreteket öltött szobrászati alkotás, mely önmagáért és nem a XX. század építészeti igényeinek kielégítésére épült" - írták róla kortársai, betonkísérleti alkotásnak, egyedülálló műszaki teljesítménynek tartották. Még hogy nem lehet egy életen át boldog házasságban élni - ez is Bory Jenő, aki évtizedeken át élt boldog házasságban főiskolai csoporttársával, Komócsin Ilonával. - Nem fényképezlek, drágám, faraglak! - jelentette ki a nászútjukon Jenszóka, és Picóka portréját bőröndben hozták haza. A carrarai márvány jól állt a "tüzes szemű boszorkának" - ilyennek látta feleségét Bory. Picóka aztán sok tányért tört otthon, de az ura csak nevetett, a cserepekkel kirakta az udvari díszkutat, és a várban, ahol lehetett, emléket állított a szerelemnek, majd három gyermeküknek.