xasqtc.com
• 2013. december 16. Az utóbbi évek nagy színházi élményei közé tartozott Bagossy László Shakespeare rendezése 2012 májusában. Ritkán nézek prózai előadást egymás utáni napokon újra, de akkor nem tehettem mást, a főpróba után beültem a premierre is. (Beszámoló: itt) Azóta dédelgettem az élményt és nem siettem újra megnézni. Ezen a csütörtökön mégis sor került rá, mert tanítványaimat vittem ismét az Örkény Színház nagyszerű drámapedagógiai programjára (IRAM), amelyről korábban is beszámoltam (lsd. Jógyerekek képeskönyve, János király). Ehhez az előadáshoz a színháznak külön beavató foglalkozása van, amely jól körüljárja a darabban felvetett témákat, szó van az álmok, a fantázia szerepéről, felkészít a történetre (egyes bonyolultabb részleteket nem kell a darab közben megérteni, már előre megismerik a diákok, ugyanakkor még mindig marad elegendő titok későbbre is). A vihar nagyon jó előadás azoknak, akik hasonlóan hozzám, inkább azt szeretik, amikor a színészi munka dominál, nem pedig látványeszközök.
A vihar, William Shakespeare utolsó drámája az Örkény István Színházban Ritkán nyúlnak a rendezők Shakespeare regényes színműveihez, de az látszik, talán még a napnál is világosabban, hogy a modern kor rányomta bélyegét valamennyi kortárs Shakespeare-produkcióra a hazai színházak deszkáin. Csak pár példát említve: a Vígszínházat erősíti Varró Dániel Rómeó és Júlia és Makrancos Kata fordítás-átirata, a Centrálban ott a kétszereplős És Rómeó és Júlia, valamint a nemrég ötszázadik előadását ünneplő S. Ö. R. (Shakespeare Összes Röviden), s Alföldi Róbert rendezésében is még szárad a festék a Nemzeti Színház új Hamletjén. Ilyen, helyenként kevésbé, hol sokkal inkább formabontó megvalósítások mellett száll versenybe a huszonegyedik századi néző kegyeiért az Örkény Színház, melynek színpadára május 12-én érkezett meg A vihar, Bagossy László rendezésében. Prosperót, Milano jog szerinti fejedelmét elűzi trónjáról öccse, Antonio. A trónjától megfosztott Prospero lányával, Mirandával menekül egy titokzatos szigetre, ahol mindenesévé teszi és beszélni tanítja Calibant, a bennszülöttet, ráadásul megment egy fába szorult légies szellemet, Arielt, aki háláját úgy fejezi ki, hogy különböző varázslatokat hajt végre megmentője kénye-kedve szerint.