Szilágyi Domokos Versei

– Kiemelkedőbb egyéniségek: Szondy György, László György, Kovács Katalin. Biztonság, báj, ötletesség, játékosság: urai a szónak. – Még egy általános megjegyzés: leverő, hogy – az egy Szondy kivételével – nem tisztelik eszközüket, a nyelvet. A kéziratok elrettentően gondozatlanok; hadilábon [állnak] a helyesírás elemi szabályaival. Ha ez szőrszálhasogatásnak tűnik, vállalom a vádat. "[19] Az említetteken kívül Bogdán László, Dávid Tibor, Décse István, Gittai István, Hadházi Zsuzsa, Hrisztu Bálint, Kakassy F. János, Kovács Katalin, Markó Béla, Mérai Csilla, Németi Rudolf, Oláh T. János [akkor még T. nélkül], Pethő László, Sütő István, Szabó Katalin (később B. Szabó Katalin), Török Mária, Tüzes Bálint versei találhatók a gyűjteményben. A tizenkilenc szerző közül mindössze nyolcan szerepelnek a Varázslatainkban – nyolcan a huszonhétből: Décse István, Gittai István, Markó Béla, Németi Rudolf, Oláh T. János, Pethő László, Sütő István, B. Szabó Katalin. Egyedül Szilágyi Domokos véleményezéséből deríthető ki manapság, hogy a hatvanas évek végén kik számítottak költői ígéretnek.

Talált vers / Vád - Látó Szépirodalmi Folyóirat
Budapest
A kézirat-véleményező Szilágyi Domokos - Irodalmi Jelen
Teljes film
Hungarians in Babel :: Szilágyi Domokos: Szerelmes vers a szabadsághoz

Talált vers / Vád - Látó Szépirodalmi Folyóirat

Újabb határátlépéssel a klasszikus és a modern líra egymástól idegenkedő területeit egyesítette. Eredetisége már abban megmutatkozott, ahogyan a gazdag magyar és egyetemes lírai hagyományba mintegy beleszületve úgy dolgozta ki a maga költői nyelvét, hogy a teljes biztonsággal kezelt klasszikus forma és a nem külsőségeket mímelő, hanem összefüggéseket, az életérzés forradalmát újszerűen megvilágító modernitás, az izmusok iránti fogékonyság sajátos egyensúlya vált lehetségessé életművében. Merész önállóság és értékmegőrzés összebékíthetőnek bizonyult. Hamar kitört abból a viszonylag szűk keretből, amelybe a korszak inkább politikai, mint poétikai meghatározottságú kánonjai a legtöbb kortársát rövidebb-hosszabb időre beszorították. Az előző nemzedék reprezentatív költője, Székely János értette meg leginkább, hogy Szilágyi Domokos "újból érvénybe helyezte mindazt, ami már elavult", de "csúfondárosan, fintorogva, mosolyogva", s ennek az ironikus gesztusnak az eredménye "kimagaslóan érdekes, korszerű és jó, a költészet öniróniája".

Budapest

Arcán mosoly suhant át: és mosolya nyomán halkan fényesedni kezdtek a csillagok. Csönd volt, hatalmas csönd. - Virágok szirmain a hűvös harmat ájultan hevert. A növekedő estben napos holnapokat dédelgetett anyám - s mintha ringatta volna, lassan elaludt a kert. Szilágyi Domokos: Helyünk a világban Szilágyi Domokos: Este, tavsszal Az égszínkékbe már korom vegyült, s a várost köpenyével lassan betakarta az álom, és apró fények gyúltak mindenütt, mikor megálltam fönn a Fellegváron. Odalenn autó ballagott -- két fényes sáv mutatta, merre kígyózik az út. Lábam alatt a pázsit álmosan sóhajtott halkat, ibolyaillatút. Aludt a város, s közben hortyogott a Szamos -- lassan folyó fekete tinta, mely itt-ott eltűnt a szemem elől: a hidak itatósa egy-egy csöppjét felitta. A fű között két mezei tücsök cserélte tapasztalatait hegedűszavakkal -- és előreküldte a város fölé lágy leheletét a májusi hajnal. Szilágyi Domokos: Fáradt esőben Fáradt esőben bandukolva, a szíves latyakban bokáig, sokáig tart a hazatérés a dolgoknak végső okáig.

A kézirat-véleményező Szilágyi Domokos - Irodalmi Jelen

Szilágyi Domokos most már mindent tud, amit költő nálunk megtanulhatott, tehát elmondhatja a prófétával: az enyém volt [az Ige], az én külön játékszerem. Most már nyugodtan gúnyolódhat azokon, költészetével kivívott társadalmi státusa szerint is, akik meg akarják magyarázni neki, Hogyan írjunk verset. A paragrafusokat, a primitíven értelmezett közérthetőség elvárásait összefoglaló, számozott cikkelyeket egy közismert kiszámoló játékból kölcsönzött közvetlen megszólítással kezdi: 1. Egyedem-begyedem-tengertánc. 2.. Hajdú sógor, mit kívánsz? - majd kötetlen ritmusban, egyre gúnyosabban, egyértelműre prózaiasítva folytatja, mint egy időszerű irodalompolitikai vitának a résztvevője. ( Ja igen, és ne csak európai stb., hanem csíkszentjehovai is legyen) Aztán persziflázsba vált át, példázva az igény megvalósulását - népies és urbánus változatban, idézetként. (Nem tördeli a példa-verset külön sorokba - mintha cikket írna a kérdésről, helytakarékosság végett, így sorjáztatja őket: a, Persze-persze-persze-persze, jó legyen, jó legyen, hogyne, hogyne, de érthető, de érthető.

Teljes film

A kortárs hiszi, hogy az utókor sem fog másképpen ítélni. KÁNTOR LAJOS 18 ÁLOM A REPÜLŐTÉREN 1962 TIZENNYOLC MILLIÓ Tizennyolc millió pár kéz rakja egymásra serényen a holnapok tégláit. Tizennyolc millió kézpár húz új s új emeleteket a mára - föl egészen a csillagködökig. Tizennyolc millió! Gépkocsi volánjára simul, csirázó búza fölé formál nyugodt eget, fejtőkalapácsot markol, szövőgép orsóit igazítja hasznos rendbe, könyv lapjait zizegteti tizennyolc millió kéz. Tizennyolc millió tenyér szorul egyetlen ököllé, s lesújt nyomorra, háborúra. Tizennyolcmillió kéz rakja egymásra serényen a holnapok tégláit. Tizennyolc millió kéz húz új s új emeleteket a mára - föl egészen a csillagködökig - s mert egy a cél, a kérges kezek munkájának egy a célja, tizennyolc millió kéz tevékenységét hangolja egybe az okos agy: a párt. MEGÁRADT A NAGYVÍZ Megáradt a nagyvíz, engem magával visz, magával visz, nem hagy, messzeségben mosdat. 19 Mosdat messzeségben, a sós levegőben, fürdet heves napon, fürdet hűvös fagyon.

Arra még nem derült fény, hogy miért akadt el a '70-es gyűjtemény. De a Varázslataink akadályoztatását már ismerjük. Ami nem független a második romániai "kulturális forradalom" beindulásától sem. Gondoljunk csak arra, hogy a címadó vers szerzőjének, Markó Bélának a költeményét a kolozsvári cenzúra kivétette. Ha átnézzük a kötet szerzőinek névsorát, nyomban szembetűnővé válik, hogy a kiadónak némi tartalmi-ideológiai kompromisszumokat kellett kötnie. Amire nem vállalkoztak a Gaál Gábor Kör hangadói. Így olyanok is bekerültek a kötetbe, akiknek a jelenlétét nem irodalmi szempontok indokolták. Eszerint egy ilyen – korántsem nyomtalanul – kimúlt antológia olyan kérdések vizsgálatához is elvezethet, amelyek segítségével tisztábban láthatjuk: milyen irodalomtörténeti folyamatok zajlottak le 1962 és 1974 között, tágabb értelemben pedig a Forrás-nemzedékek történetében. 4. Bukaresti találkozásukat követően Dávid Gyula 1970 nyarán kérte volt fel Szilágyi Domokost a költőjelöltek újabb rajának értékelésére.

Hungarians in Babel :: Szilágyi Domokos: Szerelmes vers a szabadsághoz