xasqtc.com
A nivelláló egyformaság jegyében ezúttal szürke sipkát viselő Vitéz László & Vitéz László közvetlenül a nézőhöz forduló mesélőként lép elő, virtuóz szózuhataggal igyekezve tisztázni (vagy végképp megkeverni) az én-te-ő-mi-ti-ők kaotikus viszonylatait. Az elkésett néző magánszáma (illetve duettje a jegyszedővel) kimódoltan harsány (bár nyilván ez a szándéka is). A szavakban megfogalmazott, a színpadon valóságosan is fölmagasodó téglafal-kulissza a maga konkrétságában, megmagyarázottságában egyszerre idézi az ötvenes évek, illetve a szocializmusnak nevezett berendezkedés, a "múlt rendszer" levegőtlen bezártságát, Ország Lili jellegzetes-szorongásos falmotívumát – és a mostanában körénk növesztett falakat. A Befalazva bizonyos szempontból nem más, mint Ország Lili-életműkiállítás. Vagy időutazás: Lili-reinkarnációk jelzik az irányt. Az ős-Lili nem más, mint a mítosz habjaiból fölbukkanó, a Hold mögül leselkedő, férfiembernek egyenrangú társ: Lilith – akiről Pallai Mara álombeli hangján a felnőtt Lili mesél.
John Boyne – Gábor Sára: Szabadesés, avagy Barnaby Brocket kalandjai a felhőkön innen és túl bábjáték (75 perc, szünet nélkül) A legkisebb ugrifüles, Futrinka utca, Vitéz László, Mekk Elek, Misi Mókus, Hakapeszi Maki gyerekkori kedvenceim, a mai napig megunhatatlan legkedvesebbel, Süsüvel együtt. El voltunk kényeztetve ikonikus bábmesékkel. A hajdan szeretett műfaj a pedagógus képzés során, választható tárgyként jött velem szemben a főiskolán. A szórakozás, és szórakoztatás mellett, meggyőződhettem jótékony pedagógiai szerepéről, fontosságáról. A bábjáték iránti elfogultságom akkor erősödött meg igazán, amikor közel három évig a Magyar Bábjátékos Egyesület Meseláda Bábcsoportjának lehettem tagja. A szereplés mellett, számos más pedagógus- és gyermek-bábos előadást is láthattam. Csodáltam az amatőr profi színvonalú bábokat, előadásokat, a vidámságot és lelkesedést, a különlegesen jó hangulatot, amely mindig kísérte a bábozást, a rendezvényeket. Szerintem a műfaj méltánytalanul mellőzött helyet foglal el a köztudatban.
Ugyanerre hivatottak a színpad mellett elhelyezett DJ-pult, illetve a különféle, olykor emojikkal fűszerezett feliratok mellett a kivetítők is, melyek a későbbiekben Ács Norbert által testté lett Zeusz lesújtó villámát, valamint alattvalóihoz intézett szavait kimondó száját jelenítik meg. Az ezúttal főként színészként brillírozó szereplői gárda azontúl, hogy újabb és újabb bámulatba ejti gyerekközönségét, ügyesen lép interakcióba is velük. Időnként ugyan becsúsznak fölöslegesnek tetsző – persze a megszólítottakat szemmel láthatóan szórakoztató – "fellépések" is; amikor Pájer Alma Virág Megara szerepében egyszer csak a lábak alatt próbál átjutni a színpad egyik oldaláról a másikra, vagy amikor Barna Zsombor a harcokban lefáradt Héraklészként "egy sárga dobására" invitálva jelenti be a szünetet. Ez a gesztus tovább erősíti a főhős izomagyú bunkóként való megformálásának ugyancsak kétes súlyát: Héraklész egészen hosszan a "keménykedés", a nevetségessé tétel eszközeinek profi alkalmazásában jeleskedve válik nagyon is szeretnivaló figurává.
A sorozatnyitó Gengszter nagyiban így alakult meg a Londoni Nyugdíjasok Temze Alatti Színjátszóköre, így találkoztak a nézők az angol királynővel, ezért tanultak táncot, miután improvizációs játékokban vettek részt, és megismerték a tárgyanimáció alapjait. A november 3-i Esti mesén Vadkan Dönci és Cirmos Liza jóvoltából a Hoppá-hoppá! extrájaként konfliktuskezelési tréninget tartanak, mindenféle kapcsolat megoldására vonatkozó tanácsadással. December 1-jén két emeletes ház lakóinak életébe pillanthatunk be, megismerhetjük mindennapjainkat, és azt, hogyan segíthetik egymást, hogyan teljesíthetik ki egymás életét; a Tíz emelet boldogság extrában pedig azt járjuk körbe, mit jelent szomszédnak lenni. "Minden, amit tudni akartál vagy nem is gondoltál" – ez A bábszínház 7x, ami szintén havi rendszerességgel jelentkezik, időpontja a hónap utolsó szombatja, a kezdési időpont 16 óra. Ha műfaji megnevezést szeretnénk a Gimesi Dóra író-dramaturg és Végvári Viktória színházpedagógus ötletéből és vezetésével létrejött sorozatnak, az interaktív szabadegyetem áll ahhoz a legközelebb, ami a résztvevőket várja.
A hazai és nemzetközi művészeti élet 1963 óta figyelt fel a színház sajátos, felnőtt közönségnek szóló, elsősorban komolyzenei műveket a bábjátékok korszerű eszközeivel bemutató produkcióira. Sztavinszkij: Petruska, A katona története, Tűzmadár, Bartók Béla: A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Kodály Zoltán: Háry János, Csajkovszkij: A diótörő, Mozart: A varázsfuvola, a legjellemzőbb példái ennek a művészi vonulatnak. Az együttes a drámairodalom klasszikus és modern szerzőinek bábszínpadi adaptációival is tágította a műfaj határait: Shakespeare: A szentivánéji álom, A vihar, Vörösmarty: Csongor és Tünde, éppúgy a felnőtt közönség, és a kritika elismerését vívta ki, mint a XX. századi Mrozek, Dürrenmatt, Svarc egy-egy bábos eszközökkel újszerűen színrevitt műve. Ezt a sort folytatja a színház nagyszabású vállalkozása Madách Imre: Az ember tragédiája adaptációja. A kisgyerek első színházi élménye a legtöbb esetben bábszínházi előadás. Így a Budapest Bábszínház következetesen munkálkodik azon, hogy minden gyermekkorosztály számára nekik szóló, maradandó, komplex esztétikai élményt nyújtó előadásokat játsszon.
A szépség labirintus. Sokan elindulnak benne, de feleúton elfáradnak. Egyesek azonban elég erősek, és eljutnak az útvesztő közepébe. Ott Isten várja, fölfalja és kiokádja őket. Akkor kijönnek a labirintusból, és megállva bejáratában, az arra menőket szelíden befelé tessékelik. - Pilinszky emlékezetből idézi Simone Weilt, Sheryl SuttonnakKézre húzott bábot életre játszani, vagy halálra. Könnyedén feltámasztható az a kedves plüss-színész. A paraván mögött bezzeg az ember, látatlanul szorong, vagy műhelyében duzzog a bábkészítő, hogy nekem meg csak egy életem, egy halálom, fogadkozik… mégis micsoda hely ez itten, micsoda kor? Bábszínház ez az egész. Komolyan mondom, ez nevetséges, ha nem sírni volna kedvem. A hatalom bárgyú vigyorral édelegve tapsoltat ifjúságot. Világra szóló csoda, apró (emelt) székeken ülhetnek az ártatlanok. Ártalmatlankodni, azt bezzeg szabad, és legfeljebb ez a bezzeg vigasztalja az alkalmazottakat, hogy ha már tűrve vannak is, legalább magukban, négy fal között, otthon káromkodhatnak egy jóízűt, s ha már nem bírják a normát, egy-két áthallást csak-csak becsempészhetnek a színfalak közé, akinek van füle hallja, mert itt a falnak is füle van… - Gergye Krisztián, rendezőSzemünk pillás függönye fent, hol a színpad, kint-e vagy bent…Tapsoljatok majd ha lement… urak, asszonyságok!
A Gergye-táncjátékká transzformált Afonso Cruz-regény, a Kokoschka babája Zsigmond Varga nevű szereplője a fejébe veszi, hogy megméri a lélek súlyát. Varga végül arra jut, hogy a különbség élő és élettelen között a hagyományos módon nem kimutatható, a lélek súlya nem több egy könnyű lepke: a papilio demodocus súlyánál. A papilio demodocus a lélek mértékegysége. Mintha a lélek súlyát szeretné megmérni minden egyes bábelőadásban Gergye Krisztián is. Csak ő nem hidraulikus mérleget használ (mint a regénybeli Varga), hanem bábot – és táncot – és színészt. A lélekmérés azonban ezen a módon nehéz feladat, mert a lélek/lepke vándorol: hol a bábuba költözik, hol kiröppen belőle, hol visszaszáll. Elcsípni lehetetlen. Viszont szó szerint értendő, hogy a Gergye-előadásokban a báb: életre kel. A Befalazva-előadás legszebb, legemlékezetesebb pillanatai-képei is ezzel a "pillangóhatással" vannak szoros összefüggésben: egyetlen színész sem vehetné föl például a versenyt a tökéletesen kifaragott, kecses, kicsi Ország Lili-bábbal – tervezője Hoffer Károly - az eleven színpadi illúzió megteremtésében.