xasqtc.com
Úgy fogalmaztuk meg, ha beszélgettünk, olyan volt, mintha önmagunkkal társalogtunk volna... és hogy miért beszélek múlt időben? Mert bár meggyőződésem, hogy ez a szerelem és érzés soha nem fog elmúlni kettőnk között, de sajnos a sors úgy megvariálta a szálakat, hogy a mostani élethelyzetünkben lehet, hogy nem teljesedhet ki ez a szerelem... persze azért még reménykedem, de úgy érzem, hogy bár a szívem szakad meg, de most el kell engednem őt ahhoz, hogy idővel újra együtt lehessünk. Megpróbáltuk együtt, de ő még nem volt kész erre a kapcsolatra, nem tudta lezárni a régit, így hazaköltözött. El kell mennem, hogy ne kelljen végignéznem, ahogy ő visszatér a "szürke hétköznapokba" pedig a napsugárra vágyott. Hihetetlen felfognom, de úgy érzem, most jobban szeretjük egymást, mint valaha, lehullt minden elvárás és önzés, most tanuljuk meg a legnagyobb leckét: az elengedést. Szép napot! Zsuzsa Kedves Zsuzsa, köszönöm soraidat, és a bizalmat. Igen, van lélektárs, vagy ikerlélek, ikerláng... ki hogyan nevezi, nekem a lélektárs a legkedvesebb, bár sokak szerint ez mást jelent.
Zórád Ernő; Charles Dickens nyomán írta Cs. Horváth Tibor; [szerk. Bayer Antal]. - [Budapest]: Nero Blanco Comix, cop. 2014. - 36 p. ; 26 cm. - (Zórád Ernő képregényei) ISBN 978-963-89893-9-0 fűzött: 1200, - Ft [AN 3573543] MARCANSEL UTF-8