xasqtc.com
83 Ma már természetes, hogy a moziban hatalmas a vásznon, akár 24 méter széles és 18 méter magas is lehet, térhatású hanggal vagy 3D-ben is nézhetjük a filmeket. Az 1950-es években azonban ez másképp volt még Magyarországon, a moziban a vásznak pár méter szélesek voltak csak. Az első szélesvásznú mozi a forradalom alatt megsérült és 1957-re újjáépített Corvin volt. A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett. 115 A Petőfi híd Budapest belvárosának talán legkevéssé ismert hídja. Nem egy látványos alkotás, nem fényképezgetik az idelátogató turisták, de mégis, közlekedési szempontból a város egyik legfontosabb átkelője. A hidat 85 évvel ezelőtt, 1937. szeptember 12-én adták át, akkor még Horthy Miklós hídként.
A régi palotasor helyére modern szállodák épültek, az elpusztult Lloyd-palota telkén pedig 1982 óta az Atrium Hyatt áll, amely ma a Sofitel nevet viseli. A szálloda hamarosan új homlokzatot kap, az építési engedély október elején vált véglegessé. Ebben azt olvashatjuk, hogy az épület egy szinttel magasabb lesz. A látványterveket még nem tették közzé. 6 8 Budapest a villamosok városa. Elképzelhetetlen lenne a főváros a hosszú sárga járművek nélkül. Az elmúlt 140 évben hihetetlenül sok típus koptatta a síneket, de kevés olyan meghatározó jármű volt közöttük, mint az ipari csuklós. 4 23 A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik jellegzetes épülete a pici Hermina-kápolna. Mérete ellenére nagyon is meghatározó szerepe van, hiszen nemcsak az utat nevezték el róla, de a városrészt is, ahol áll: Herminamező. Stílusához illően története is romantikus, szépséget és tragédiákat egyaránt tartalmaz. A kis kápolna alapkövét éppen száznyolcvan évvel ezelőtt tették le. 22 Szabó Lőrinc költő, író, műfordító Miskolcról érkezett Budapestre az 1910-es évek végén.
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaibóép dolog a nosztalgia, de van, amit az idő sem tud megszépíteni. Míg gyermekkorunk édességeire vagy az akkoriban forgalmazott üdítőitalokra gondolva a szívünk sajdul meg, addig az alkoholos italok emlékére inkább a fejünk. Az előző rendszer sem repertoárban, sem pedig minőségben nem kényeztette el az élvezeti cikkekre áhítozó proletártömeget. A külföldi kereskedelmi csatornák minimálisra szűkülése a magyar gyártásra terelte a hangsú alapanyagok és technológiák hiánya és a KGST piac mindent felszívó volta folytán azonban a hazai minőség egy szárnyától megfosztott madár röptének kecsességével süllyedt az abszolút nulla közelékkünkben most három olyan "élvezeti" cikkről emlékezünk meg, ami ma is halk sikolyokat vált ki a velük álmodókból egy izzadt éjszakán. Éva a kommersz vermut-kísérletA hazai szeszesital gyártás legsötétebb időszaka szinte napra pontosan egybe esett a kommunizmus időintervallumával, ami egyáltalán nem véletlen.
Az aranysarkantyús lovagok felavatása a Szent János templomában, rekonstrukciós kép11. Eskü letétele a szabad ég alatt a pesti plébániatemplom előtt, rekonstrukciós kép12. A Szent István kardjávali vágások a Lánchíd téri királydombon, rekonstrukciós kép13. A királyi ebéd, rekonstrukciós kép14. Királydomb, metszetreprodukció15. Eskühalom, metszetreprodukció16. Az ajándékok átadása, rekonstrukciós képA fotográfia sokszorosító eljárásként való alkalmazása, ami gyorsabb volt és az eredeti művet részletgazdagabban, pontosabban adta vissza, mint a litográfia, az 1860-as években már széles körben elterjedt. Könyvkiadók is készíttettek így illusztrációkat, s a Képzőművészeti Társulat is terjesztette fotografált formában ajándékként küldött festménymásolatait. A Ne-felejts 1859-ben a következő magyarázattal küldte a fiatalon elhunyt színésznő, Hegedüsné Bodenburg Lina Telepy Károly által festett olajképének, Beszédes Sándor által jelzett nagyalakú fényképmásolatát előfizetőinek: "Az emlék azonban csak úgy lehet tökéletes, ha a kedves élőt vonásról vonásra szemünk elé hozza ismét, azért a kőnyomat helyett, mely eddig se sikerült, a bár költségesebb, de élethűségre sokkal tökéletesebb photographiát választottuk.
A gondos, minőség kivitelezés az összes kategóriában félreugrott a tömegtermelés száguldó vonata elől. A minőségi égetett szeszeket pedig egy csuklásnyi idő alatt felváltotta a kommersz időszak sötétsége. Korábban már megemlékeztünk az ilyen italokról, így most röviden a lényeg: az ilyen, nitróhígítóra hajazó magisztrális készítmények tisztaszeszből, hígításához használt vízből és – természetesen szintén mesterséges – aromából álltak. Budapest VII., Erzsébet (Lenin) körút - Rákóczi út sarok, az Éjjel-nappal Közért (Csemege Áruház). 1974. Fortepan/Magyar RendőrÍgy készült például krumpliból gyártott finomszeszből az eredetileg cukornád alapú rum is. Ezt a gyártási mechanizmust ugyan nem Magyarországon találták fel, de a fejemet teszem rá, hogy a kommersz vermut, melyet Éva néven rettegett a népség, a pannon kreativitást dicséri. Hogy megértsük a hazai alkímia éremesélyes teljesítményének lényegét, előbb nézzük, miként készül az igazi vermut! A világ boldogabbik felén az ilyen italok a legjobb minőségű és semleges ízű borból készülnek.
A hosszas politikai folyamatot az uralkodó pár koronázása tetőzte be, 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét országos ünnepségek közepette Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták. A ceremónia azonban több újdonságot is tartogatott: a szertartásra nem Pozsonyban, hanem Budán, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban került sor, s a korábbi szokással ellentétben a király feleségét, "a haza jóságos gondviselőjét" nem a király után néhány nappal, hanem férjével egyszerre koronázták meg. Az ünnepségek a királyi palota tróntermében kezdődtek meg, ahol a képviselők felkérték Erzsébetet, hogy engedje magát megkoronáztatni. Ő így válaszolt: "Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte". Ünnepi beszédében a legendárium szerint komoly freudi elszólásba keveredett. Valószínűleg csillogtatni akarta történeti tájékozottságát és Széchenyit kívánta idézni ("Magyarország nem volt, hanem lesz") így szólt: "Magyarország nem volt, hanem nincs. "
Ezúttal is tartottak díszmenetet a Nyugati pályaudvartól a királyi várig, hálaadó istentiszteletet minden hitfelekezet legfontosabb fővárosi templomában, és a király elébe járultak az országgyűlés kamaráinak tagjai, hogy kifejezzék hódolatukat. Fáklyás felvonulás este a Lánchídon (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) A parlament e jeles nap alkalmából megalkotta a "dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére alkotandó művekről" címet viselő 1907. évi XXVIII. törvénycikket. Ebben több vidéki kulturális intézmény építéséről hoztak döntést és rendeltek mellé pénzügyi hátteret, de természetesen a fővárosról sem feledkeztek meg. "A törvényhozás dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának s ezáltal az alkotmány helyreállításának maradandó emlékkel való megörökítéséül elhatározza, hogy: a) Budapesten alkalmas helyen munkás-kórházat létesít, b) az "Erzsébet" népakadémiának népkönyvtárral egybekötött munkásotthon létesítésére a székesfőváros VIII.
A fotográfia magyarországi történetében jelenleg mindössze két, ilyen eljárással készült eseményábrázolás ismert. Az egyiken, mely 1860-ban készült, Hans Gasser Széchenyi Istvánt mintázza döblingi dolgozószobájában, 21 a másik Lukács György 1861. évi nagyváradi képviselővé választásának egy jelenetét ábrázol-ja. 22 Az előbbi esetében a háttérhez használtak fel fotográfiát, az utóbbin pedig portréfényképeket fedezhetünk fel. A koronázás kapcsán többen is ehhez a módszerhez folyamodtak, így keletkeztek azok a legnépszerűbb koronázási emléknek bizonyult vizitkártyák, melyek a királyt ágaskodó ló hátán ábrázolják, amint a négy égtáj felé vág kardjával. Heller József is ezek egyikéből vágta ki, s ragasztotta a kardvágásnak emléket állító egyik fényképébe az uralkodó alakját. 23Az albumok nyolc rekonstrukciós képet tartalmaznak, melyek a koronázás szertartásait mutatják be. A négy napig tartó ünnepségek június 6-án kezdődtek a király által aláírt koronázási hitlevél átadásával, majd az uralkodó fogadta az országgyűlés két házának küldöttségeit.
Ferenc József 1867-es megkoronázásáról a 25. és a 40. évfordulón is ünnepségsorozattal emlékeztek meg (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1892. ) Az alábbiakban azt mutatjuk be, mi módon, milyen tereken, milyen társadalmi keretek között zajlottak a koronázási évforduló programjai. Az 1892-es jubileumi ünnepségeket a fővárosban (de voltak ilyenek sokfelé, szerte az országban) június 6. és 9. között rendezték meg. Ferenc József június 6-án az udvari különvonattal érkezett Bécsből a Nyugati pályaudvarra. Itt az ország közjogi méltóságai, politikusok, vármegyék delegáltjai fogadták a királyt, akit innen hintók és díszbandériumok kísértek át Budára a királyi várba. A díszes menet a Nagykörúton ment végig, befordultak az Andrássy útra, majd a Fürdő utcán és a királyról elnevezett Ferenc József téren (a mai Széchenyi tér az V. kerületben) és Ferenc József rakparton keresztül vonultak fel a Lánchídra és a budai oldalon az Albrecht utcán kapaszkodtak fel a Várba. Ferenc József fogadtatása a Nyugati pályaudvaron az 1892-es ünnepség elején (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Grafikai Gyűjtemény) A Ferenc József rakpart, a mai Széchenyi tér az V. kerületben (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) A díszfelvonulás pesti útszakaszán két diadalkaput állítottak az uralkodó tiszteletére, melyeken feliratok hirdették a nemzetnek a királyhoz való viszonyát.