xasqtc.com
Ami egyáltalán nem baj. Létezik sok-sok oktatási segédeszközként is használható regény, a legtöbbször Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása című regényére szokás hivatkozni ilyenkor, ami a svéd gyerekeknek nyújtott szórakoztató segítséget országuk földrajzának elsajátításában, de magyar példákat is hozhatok: Hunyady József Az égig érő vár című regényét – az ifjúságiak közül (csak hogy most is török-magyar várostromlós regényt említsek, de kivételesen ne az Egri csillagok legyen a példa) – vagy Hegedűs Géza A milétoszi hajósát. Bizonyos szinten mindkettő fölhasználható történelemórákon is. Kérdés az, hogy Herczeg regénye alkalmas-e arra, hogy oktatási segédanyag legyen, illetve van-e annyira értékes irodalmilag, hogy önmagában, műalkotásként is megállja a helyét – azaz van-e helye egy irodalom érettségi vizsgán. Nem vagyok nagy kurtizán-szakértő, de Imperia Cognatiról (1486–1512), aki mai tudásunk szerint Raffaello modellje is volt, hallottam már. Azt viszont kevéssé értem, Herczegnek miért kellett a regényébe beleírni az 1512-ben frissen meghalt Imperia Cognatit, aki – a regény tanúsága szerint – a világ egyik legszebb nője volt.
örül, hogy most már meglesz a kupolája! – kiáltotta valaki Tamás mellett. (…) San Pietro kupolája meglesz, de mennyi nemes, szép koponyát fognak ezért betörni a török csákányok! Magyar ifjak koponyáit. (…) Megint kirekedtek az élet iskolájából – a halál iskolájába fognak járni. És hetedíziglen el fognak vadulni és el fognak durvulni. Végül az ő megfogyott, dacos csapatjukra feketén fog ráhengeredni a nagy pogány éjszaka. És meg fognak halni. Mert meghalni, azt tudnak a magyarok. Tamás egy haldokló nép fia. Maga is halódó. " Ez az önsajnáltatós, nemzeti mélabú – ha már kötelező olvasmány lesz ez a mű, ki kell mondanom – különösen kártékony, mert így ebben a formában nem több és nem is kevesebb mint: giccs. Azt sugallni, hogy a mohácsi vész közvetve egy római kurtizán miatt következett be, hiszen ha Fiametta nem sértődik meg Vértesi Tamásra, nem fogja odaadni a titkos névsort Agostino Chiginek, ha Agostino Chigi nem kapja meg a titkos névsort Fiamettától, akkor a bíborosok megválasztják pápának Bakóczot, és ha megválasztják pápának Bakóczot, akkor a Keresztény Nyugat eltiporja az oszmán sárkányt, annyira merész és regényes megoldás, hogy egy kicsit már tetszik is.
Herczeg FerencHerczeg Ferenc 1863. szeptember 22-én született Versecen. Magyar író, színműíró, újságíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke. Főbb művei: Fenn és lenn (1890), A Gyurkovics-leányok (1893), A három testőr (1895), A Gyurkovics-fiúk (1895), Az első vihar (1899), Egy leány története (1899), Balatoni rege (1902), Álomország (1903), Lélekrablás (1906), Mesék (1912), Magdaléna két élete (1916) Herczeg Ferenc rövid idő alatt vált népszerű íróvá Magyarországon. A Nemzeti Színház mutatta be első drámáját, A dolovai nábob leányát, mely akkora siker lett, hogy egy év alatt huszonöt alkalommal került színpadra. Az Új Idők alapító szerkesztője volt, ami tovább növelte népszerűségét. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává és másodelnökévé választották. Herczeg Ferenc a magyar revíziós mozgalom kiemelkedő alakja. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon. 1954. február 24-én hunyt el Budapesten, 90 éves korában. Társszerzőként az elérhető kötetei.
Nekimentem azonban azzal a titkos fenntartással, hogyha egyszer a magam ura leszek, akkor majd megtalálom azt az írótollat és azt az ív papírt, amelyre szükségem lesz. ») Hónapos szobában lakik, anyagi gondjai nincsenek, vágyódva gondol a katonai pályára. (Özvegy édesanyja nem egyezik bele, hogy katona legyen. Családjának az a terve, hogy az éleseszű fiatalember később majd átveszi a verseci takarékpénztár ügyészi állását. A részvények többsége a rokonok és jóbarátok kezén van. ) 1881–1884. – Budapesti jogász. («A jogi fakultáson nagyobbrészt olyan ifjakat találtam együtt, akik semmiféle tudomány iránt nem érdeklődtek, hanem csak érvényesülni akartak az életben. A fakultáson hihetetlen állapotokba cseppentem bele. A jogászok még mindig azt hitték, hogy időközönkint lármás utcai tüntetésekkel kell megmenteniök a magyar hazát. Az ellenzéki politikusok pedig lelkesen pártolták ezt a pedagógiai rendszert. A Borsszem Jankóban Ágai Adolf Bukovay Abszenciusz alakjával gúnyolta az egyetemi ifjúság léhaságát, ezek azonban hízelgőnek találták a szatirát, és a torzképből ideál lett, amelynek sületlenségeit terjesztették és utánozták.
Ilyenforma hiányt veszek én most észre az Almanach olvasóiban. - Hogyan? - kiálthat közbe Singer... Arianna [antikvár] Részlet a műből: Arianna A dácsi nagy homokpuszta szélén, ahol már feketedik a föld, magányos tanya áll akácos közepette. Kicsi, fehérre meszelt lakóháza van, amelynek egyetlen ékessége a hozzáépített vadszőlőlugas. A telep a sík földön elhagyott és unalmas... Herczeg Ferenc toplistája PRO LIBERTATE! 3515 Ft
A frissen alakult magyar irodalmi Nobel-díj Bizottság tagja volt többek között Négyesi László is…" Takaró Mihály Ha mostanában a magyar oktatásügyre meg a NAT-ra terelődik a szó, Wass Albert és Nyirő József neve mellett gyakran előkerül Herczeg Ferenc és az ő Az élet kapuja című regénye, hiszen az új Nemzeti Alaptanterv és a hozzá fűződő kerettanterv egyértelműen fogalmaz: Herczeg Ferenc életműve és Az élet kapuja című regénye a jövendő nemzedékek számára kötelező lesz. Töredelmesen bevallom: nem szeretnék beszállni a NAT-ellenes harcba, és nem tervezek utcára vonulni Herczeg-ellenes rigmusokat kiabálva. Sőt: nem készítettem itthon "Herczeg = Náci! " feliratos transzparenseket sem. Ezt lehet megalkuvásnak gondolni, sőt talán gyávaságnak is, de én tartom magam, nem oly nehéz ez mostanában, amikor a vírus miatt a tüntetések népszerűsége úgyis teljesen elapadt. Arra viszont, hogy elolvastam Az élet kapuját, büszke vagyok. Most úgyis van idő készülni a következő évekre. A járványban máshogy múlik az idő is.